Ellenállhatatlan kanyarok
A Postojnai cseppkőbarlangban tett egyedülálló felfedezés arra indította a tudósokat, hogy megváltoztassák régi elképzeléseiket, amiből egy új tudományág született. S mindez csupán egy apró, ám nagy potrohú bogár miatt.


Barlangi bogár
1831 szeptemberében, 13 évvel a Postojnai cseppkőbarlang legszebb részeinek felfedezése után Luka Čeč egy új, igen apró, ám annál nagyobb jelentőségű felfedezést tett.
Egy kis barna bogarat talált egy cseppkövön, a Nagy-hegy alatt. Nem tudta, hogy milyen állat volt, de azt felfogta, hogy fontos. Kihozta a bogarat a barlangból, megmutatta Franz Josef von Hochenwart grófnak, aki éppen a Postojnai cseppkőbarlangról szóló első, nyomtatott útikönyvön dolgozott. Hochenwart ügyelt rá, hogy a bogár jó kezekbe, Ferdinand Schmidthez, egy bogarászhoz kerüljön, aki feltűrte az inge ujját és munkához látott.


Élet a cseppkőbarlangban
Mielőtt Luka Čeč 1831 szeptemberében végigsétált a barlangon, úgy hitték, hogy sem állatok, sem növények nem élnek a barlangokban. A barlangi pecebogár felfedezése ennek az ellenkezőjét bizonyította. Megszületett egy új tudományág, a biospeleológia.
Egy új faj
Schmidt leírta Čeč új felfedezését: hosszú lábait és apró érzékelő szőrökkel borított csápjait. Észrevette, hogy az állatnak nincs szeme, de nagy a hátsója, ami egyfajta pajzsnak tűnt – valójában összenőtt szárny volt (a barlangban nincs szükség szárnyakra).


Schmidt hamar rájött, hogy valójában egy troglobita, olyan barlanglakó állat, amely állandóan a barlangban él. A valódi barlanglakó állatok különleges tulajdonságait írta le és azt, hogy miként alkalmazkodtak a barlangi környezethez. A tudományos köröket felvillanyozta a felfedezés. Schmidt latinul a Leptodirus hochenwartii nevet adta a barlangi pecebogárnak. A latin Leptrodirus szó vékony nyakút jelent, a név az állat érdekes testalkatára utal – nagy hátsó, vékony nyak és vékony lábak.
A legkeresettebbek egyike
Mivel Čeč a barlangból kifelé tartva megrongálta a bogarat, egy újat kellett találni. Schmidt még jutalmat is felajánlott annak, aki egy új példányt hoz neki.


A tudós 1863-ban meghalt, ám nem kevesebb, mint 16 évbe telt, amíg sikerült egy újabb példányt találni; a kutatás során a tudósok más állatokat is felfedeztek és feltárták hihetetlen alkalmazkodásukat a barlangi környezethez. Napjainkig 150 valódi barlanglakó állatot fedeztek fel a Postojnai cseppkőbarlangban – többet, mint bármelyik másik barlangban, ami a Postojnai cseppkőbarlangot a földalatti biodiverzitás csúcsává avatja.